Frissítve: 2024. január 07.
Kérdés: A nagy értékben adományozó, felajánlást tevő beleszólhat az Egyházközség életébe, működésébe? Válasz: Nem! Az adományozók, felajánlást tevők semmilyen tulajdonosi vagy használati jogot nem szereznek és nem is szerezhetnek azokban az egyházközségi tulajdonú épületekben, amelyek felújítását támogatják; adományaikkal, felajánlásaikkal pedig nem vásárolhatnak maguknak beleszólási jogot az egyházközség életébe és működésébe!
Kérdés: A lelkészt az állam fizeti? Válasz: Nem! A Magyarországi Református Egyház egyházközségei (gyülekezetei) önfenntartóak, ideértve az általuk alkalmazott lelkipásztorok javadalmazását is. „A gyülekezetek nem „állami pénzből” élnek, hanem szinte kizárólag az áldozatkész gyülekezeti tagok önkéntes adományaiból. Ezek az önkéntes adományok teszik lehetővé, hogy a gyülekezetekben lelkészek szolgálhassanak, hogy templomok és más gyülekezeti épületek, valamint a gyülekezeti szolgálatok (pl…….. temetés szolgálata is) a gyülekezet tagjainak rendelkezésére álljanak.”[1]
[1] https://reformatus.hu/lelkeszvalaszol/korabbiak/?page=3
https://ttre.hu/tartalom/4863/3/keruleti/melto-a-munkas-a-maga-berere
https://www.parokia.hu/archivum/kozosseg/szam/55/cikk/1043/
Kérdés: Az önkormányzat és az egyházközség között van valamilyen alá-fölé rendeltségi viszony? Válasz: Nem, Nincs! A Magyarországi Református Egyház a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény értelmében (a továbbiakban: EHTV.) foglaltak alapján az Országgyűlés által elismert, a törvény mellékletének 2. pontjában felsorolt, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (jelenleg Emberi Erőforrások Minisztériuma) által 2012. január 31-én 00002/2012. nyilvántartási számon nyilvántartásba vett bevett egyház. Az Ehtv. 16.§ (2) bekezdése szerint „A nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi személyiségét a bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének, vagy az adott belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a miniszternél bejelentett képviselője vagy a bevett egyház belsőszabálya szerint erre feljogosított tisztségviselője igazolja.” A Magyarországi Református Egyház az Ehtv. 11.§ (2) bekezdés értelmében jogi személy. Az Ehtv. 12.§.(1) bekezdése szerint a bevett egyház belsőegyházi szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy. A Magyarországi Református Egyház belső törvényei, így az alapszabályát megállapító – az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló – 1994. évi II. tv. 14.§ (2) bekezdés alapján az anyaegyházközség jogi személy. A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Tiszaroffi Református Egyházközség (székhelye: 5234 Tiszaroff, Hősök tere 16., adószáma: 19865807-1-16) az egyházon belül működő önálló jogi személy.
Kérdés: Van-e bárminemű „utasítási” „berendelési” jogköre az önkormányzatnak az egyházközség felett illetőleg azzal szemben? Válasz: Nem, Nincs! Erről a kérdésről Magyarország Alaptörvénye egyértelműen rendelkezik:
Magyarország Alaptörvénye VII. cikk
„(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
(2) * Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.
(3) * Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.
(4) * Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.
(5) * A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”[1]
[1]https://net.jogtar.hu/jogszabalydocid=A1100425.ATV#lbj21id5067
Kérdés: Nem veszik fel a telefont, mit tegyek? Válasz: Amennyiben hívószám kijelzéssel hív, visszahívjuk. Ha be van kapcsolva az üzenetrögzítő, célszerű üzenetet hagyni. A legkézenfekvőbb megoldás e-mailt írni az egyházközség hivatalos elektronikus levelezési címére, illetve lehetőség van postai levélküldeményt küldeni az Egyházközség székhelyének a címére. Postai küldeménynél célszerű megadni a feladó nevét és címét, valamint a megkeresésében a telefonos elérhetőségét is, ezáltal is megkönnyítve az ügymenetet.
Kérdés: Mi az az egyházadó? Válasz: Egyházadó nincs! Egyházfenntartói járulék van, amely az egyházközség fenntartását, működési költségeinek a fedezését szolgálja (épületek fenntartása, víz, villany, gáz, karbantartási munkálatok stb. fizetése).
Figyelmükbe ajánljuk az alábbi linken belüli tartalmat: https://reformatus.hu/lelkeszvalaszol/korabbiak/?page=3
Kérdés: „Kapok valamilyen papírt a befizetésemről?” Válasz: Igen, minden esetben! Készpénzes befizetés esetén, a bevételi pénztárbizonylat „Nyugta” részét kapja meg a befizető. Ha meghatalmazottal küldni az összeget befizetésre, akkor postai úton, vagy megbízotton keresztül az összeg befizetőjének megküldjük a „Nyugtát”. A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el! Banki átutalás esetén, a számviteli bizonylatot elektronikus úton, vagy postai úton küldjük meg a befizető részére.
Kérdés: Fizetni kell a keresztelésért? Válasz: Nem! A keresztség sákramentum azaz szentség, ezért INGYENES! Természetesen Isten Dicsőségére adományokat elfogadunk, akár a templomi perselybe kerül bedobásra, akár közvetlenül kerül befizetésre az Egyházközség pénztárába.
Fontos hangsúlyozni, hogy a helyi sajátosságokat alapul véve az ún. „névadóztatás” nem minősül keresztelésnek.
A keresztelésről a következő linkre való kattintás útján tájékozódhat: https://www.refnagyerdo.hu/kereszteles.php
Kérdés: Kap-e fizetést a gondnok Asszony és a presbiterek? Válasz: Nem! A egyházközségek gondnokai és presbiterei, hitük és meggyőződésük szerint teljesítenek szolgálatot az egyházközségek gyülekezeteiben, az egyházi törvények előírásait megtartva.