Tiszaroffi Lelkipásztorok

Roff reformációja a környező falvakéval egy időre, 1560 tájára tehető. Lelkipásztorai közül ismertek:

IdőszakA lelkipásztor neve
1621Pereki János
1640 tájánVarsányi Mihály
1653Budai Bálint
1674Vadászi Mihály
1680Tolnai János
1693Szerdahelyi András
1702Keresztesi Péter
1710–1711Enyedi Miklós
1711–1716Dancsházi Benedek
1716–1723Böszörményi György
1723–1736Keresztesi Márton
1726–1738Szoboszlai Péter
1738–1739Sallós Benedek
1739–1743Lepsényi Gergely
1743–1746Endrédi Sámuel
1746–1749Herczegszőlősi János
1749–1752Kérészi Zsigmond
1752–1754Pál Gergely
1754–1760Oláh Mihály
1760–1772Medjaszói Mihály
1772–1783Gyarmati Ferenc
1790–1791Bojti Pál
1791–1792Czika Pál
1801–1824Koczik Mihály
1824–1829Jósa János
1839–1873Kegyes József
1874–1891Tóth Miklós
1892–1902Török Imre
1902–1904Lencz Géza
1904–1906Juhász Sándor
1907–1950Németh Vince
1950–1954Szabó Dániel
1954–1984Bajusz Gyula
1985–1993Papp Sándor
1993–1994Pusztai Sándor
1994–2007Szopkó Tünde
1997–2007Loment Péter
2007-2012Halassy-Ferenc János
2012.12.01-Szabó Richárd
Forrás: egyházközségi archívum

Segédlelkészek voltak

1859Édes Vince1861–1862Kovács László
1865–1868Ablonczi Pál1869–1871Tóth Miklós
1873Török Lajos1872–1874Tripsó János
1882Soós Lajos1882Fekete Gyula
1885Szilágyi Sándor1885Vörös Zsigmond
1886Patay Lajos1891Szondi Béla
1899Biberaurer Richárd1905Gilicze Sándor
1905–1906Adorján István1907Lengyel Imre
1914–1917Vargha Zoltán1935Németh László
1942–1943Laki Lajos1942–1943Vass Zoltán
1943Forró Imre  
Forrás: egyházközségi archívum
TISZAROFF REFORMÁTUS LELKIPÁSZTORAIRÓL
 Nagytiszteletű Pereki János református lelkipásztor Úr
“Az 1621. évi terménytized már név szerint említi Pereki János burai és roffi protestáns lelkész nevét. Az ellenreformáció vértörvényszéke 1658-1660-ban megidézte a roffi lelkészt is, aki csak úgy menekült meg, hogy a török hódoltság miatt nem jelent meg Pozsonyban.”
Forrás: Településképi Arculati Kézikönyv-Tiszaroff 2017., 11.o., Egyházközségi archívum
Nagytiszteletű Varsányi Mihály református lelkipásztor Úr
“Előbb Konyáron volt lelkész, de 1646–ban már Mezőtúron, s ott hunyt el 1560 táján. Felesége „Budai Bálint papságában egy vers Hímmel Varrott keszkenőt”–adott „Isten dicsőségére A.D. 1653” a roffi Ecclesiának.”
Forrás: egyházközségi archívum
Nagytiszteletű Pál Gergely református lelkipásztor Úr
“Nagytiszteletű Úr kezdte írni az anyakönyveket, és idősektől érdeklődve jegyezte le a korábban volt református lelkészek neveit. Innen Kunhegyesre, majd Nádudvarra, utána Tiszaszentimrére ment.”
Forrás: egyházközségi archívum
Nagytiszteletű Török Imre református lelkipásztor Úr

“Török Imre református lelkész és esperes (1867–1952) Debrecenben született 1867. augusztus 1-jén, a debreceni Kollégiumban érettségizett 1885-ben, ott végezte a teológiát 1885 és 1889 között. Népiskolai tanítói oklevelet szerzett 1888-ban.
Német és angol nyelvterületen, tanulmányúton volt Svájcban,
Angliában, Skóciában, Finnországban és Amerikában. Házasságot kötött Szathmáry Ilonával 1893. szeptember 24-én, gyermekei: Ilona /1894/, Tibor /1896/ és Katalin /1901/.
Szolgálatai: rendes lelkész Tiszaroffon 1892 és 1902 között,
Kunhegyesen 1902–1904 között. Ezt követően Kisújszálláson
szolgált 1904-től nyugalomba vonulásáig, 1942-ig.
Tisztségei: a Nagykunsági Egyházmegyében: jegyző 1898-tól,
tanácsbíró 1900-tól, főjegyző 1905-től, esperes 1917-től 1936-ig,
örökös esperes 1936-tól, a Tiszántúli Egyházkerületben több bizottság tagja, rangidős esperesként püspök helyettes, konventi és zsinati tag és közigazgatási előadó. Igehirdetői és lelkipásztori valamint közegyházi szolgálatai mellett több közéleti megbízatást is betöltött. Munkája elismeréseként a magyar királyi főtanácsosi kitüntetést kapta meg.
Művei: Egyházi Naptárakat szerkesztett, utazásairól írt kiadványokat, ezen kívül Imakönyvek, „Indul nagy utára”, „Ó könyörgést meghallgató”című könyvei jelentek meg. A „Szeretet” című képes egyházi újság szerkesztője 1905-től 1944-ig. Több
egyházi újságba írt, néhány színdarab szerzője volt. Meghalt Budapesten 1952 márciusában, ott is temették el”
Forrás: mek.oszk.hu
Nagytiszteletű Dr. Lencz Géza református lelkipásztor Úr
Dr. Lencz Géza református lelkész, teológus, egyháztörténész
“(ref., Vámospércs, Hajdú m., 1870. márc. 2. – Debrecen, 1932. ápr. 29.)
Tudományos fokozatok: teológiai licenciátus, Bécs, 1899. márc. 18.; debreceni ref. kollégium hittud. akad. magántanára: 1902; bécsi tud. egy., protestáns teológiai intézet, teológia tud. doktora: 1907. júl. 15.
1899. jún. 18-án foglalta el állását a színreformátus faluban
(Debreceni em.). Ezután Jász-Nagykun-Szolnok m.-be a hevesnagykunsági em.-be került át. 1902. júl.-tól Tiszaroff (5000 lelkes nagyközség 3000 reformátussal), 1904. febr.-tól pedig Mezőtúr város (25 000 lélekből 20 000 ref.) újvárosi gyülekezetének lelkésze. Közben, 1902-ben, a debreceni hittud. főiskolán megszerezte az akadémiai magántanári képesítést, 1907-ben pedig a bécsi egyetemen a teológiai doktorátust (Bocskai felkelése és a Bécsi béke című disszertációval). 1909-ben ötödmagával pályázott a püspökké választott Erőss Lajos helyére a debreceni teológiai akad. dogmatika tanszékére. A főiskola igazgatótanácsa első helyen jelölte, s a tiszántúli egyházkerület közgyűlése egyhangúlag megválasztotta 1909. szept. 1-től akadémiai nyr. tanárnak.”
Forrás: Hit-Tudomány-Közélet, A Debreceni Tudományegyetem Református Hittudományi Kara (1914-1950) professzorainak életrajzi adattára és életútleírása, magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848-1944 II., Összeállította: Kovács I. Gábor-Takács Árpád, ELTE Eötvös Kiadó 2014, 76-77.o. web: mek.oszk.hu