Oltalom a Covid–19 idején

Fotó: ttre.hu

A Tiszántúli Református Egyházkerület új kiadvánnyal jelentkezik, amelyet Gál Judit, a Magyarországi Református Egyház kórházmissziójának vezető kórházlelkésze szerkesztett. A füzet segíti a járvány idején megbetegedetteket, a hozzátartozókat és a segítő szakmában dolgozókat. A kiadvány gyakorlati, tapasztalati és szakmai írásokon keresztül mutat rá a hitbeli erőforrásokra, kapaszkodókra. Szemléletformálás, mely a járvány során és az azt követő időszakban is láttatni kívánja, erősíteni a személyes hitnek, a közösségnek a szerepét. A kiadvány háromezer példányban és online jelenik meg.

Dr. Fekete Károly tiszántúli püspök így fogalmaz előszavában:

„Már egy esztendeje, hogy ránk tört a mikroszkopikus kicsiségű fertőzés, ami nemzeteket igáz le, tudományt kényszerít térdre, elveszi tőlünk a munkát, a levegőt, és mérgezi a létünket. Napjaink telve vannak bizonytalansággal és kétségeskedéssel. Az Oltalom a Covid–19 idején című kiadvány írásainak a szerzőivel egyek vagyunk az elhatározásban: az Isten igéjének éppen most nem szabad elnémulnia. Nem hallgathatunk el, mert a Szentírás tükröt tartó, józanító, bátorító, vigasztaló, erősítő üzenetének a vírushelyzetben még nagyobb jelentősége van. (…) Abban a bizonyosságban bocsátjuk útjára a füzet írásait, hogy hisszük: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.” (Zsolt 46,2)

A füzet tartalma:

Előszó – Dr. Fekete Károly

Egyéni tapasztalatok betegként: Gonda Lászlóné

                                  családtagként: Tóth-Mihala Veronika

                                  segítőként: Dr. Nagy Alice

Fizikai betegség lelki tünetekkel: Dr. G. Tóth Anita

Szolgálat az érintettek között

  • Betegek között – Gál Judit
  • Családok felé – Gecse Attila
  • Kórházi dolgozók között – Rideg Gyula
  • Idős Otthonban – Nagy Zsoltné
  • Kivezényelve – Sajtos Szilárd

Ima, áldás

A kiadvány itt érhető el: ttre.hu

Böjt

Fotó: ttre.hu

Dr. Fekete Károly püspök rovata.

A böjti időszak kezdetén kifényesednek a II. Helvét Hitvallás megállapításai: „Minél keményebben ítéli el Krisztus egyháza a mámort, a részegeskedést, minden bujaságot és mértéktelenséget, annál nagyobb buzgósággal ajánlja nekünk a keresztyén böjtöt. A böjt ugyanis semmi más, mint a kegyesek önmegtartóztatása és mértékletessége, nemkülönben testünk fegyelmezése, féken tartása és megsanyargatása, amit a pillanatnyi szükség szerint vállalunk magunkra.” (24. fejezet) Böjt idején az embernek túl kell látnia önmagán, ahogyan arra Ézsaiás próféta szavai figyelmeztetnek: „Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény hajléktalant, ha meztelen embert látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől!” (Ézs 58,7) Az igazi böjt ismertetőjegye, hogy van lelki és szociáletikai következménye, mert felismeri a felebarát szükségét és közelebb kerül a másik ember nyomorúságához.

Élet Ura, Istene!

Olyan nehéz nekünk a megosztás, a felruházás és a befogadás gyakorlása. Állítsd elénk az önmagát értünk áldozó Krisztus példáját. Hálásak vagyunk, hogy Ő nem zárkózott el előlünk, sőt a világ végezetéig testvéreinek tart minket: örök életre táplál, mennyei hajlékot készít és felöltöztet az üdvösség ruhájába. Köszönjük ösztönző áldozathozatalát, amely bátorít adni, befogadni, gondoskodni. Ámen.

írja a ttre.hu

A holokauszt maradandó valóság

Külügyi Iroda 2021. január 27.

A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából Ioan Sauca, az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára arra kéri a keresztyéneket és jóakaratú embereket világszerte, hogy emlékezzenek meg a népirtás hatmillió zsidó áldozatáról és mindent tegyenek meg az elharapódzó gyűlölet ellen. Az emléknap alkalmából a román ortodox teológiai professzor teljes nyilatkozatát közzétesszük, amelyben a holokauszt, illetve a félelemtől, gyűlöleten és jogtipráson át népirtásig vezető út maradandó fenyegetésére emlékeztet.

Imádság a jeruzsálemi siratófalnál
Fotó: Albin Hiller/WCC

Ma mindannyian megállunk, hogy főhajtással emlékezzünk a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára és a további többmillió emberre, akik a nemzetiszocializmus és a második világháború szörnyűségében vesztették életüket. Amellett, hogy a gonosz iszonytató megnyilvánulásának áldozatul esett értékes emberi életekre emlékezünk, a holokauszt nemzetközi emléknapja évről-évre tanulságul idézi fel azt az utat, ami a félelemtől és a „másik” iránti gyűlölettől a minden embert egyaránt megillető emberi méltóság és emberi jogok tagadásán át a népírtásig vezet. A holokauszt még véletlenül sem csupán történelmünk egyre távolibb, homályba vesző epizódja, hanem napjaink fenyegetése. A zsidó emberek, örmények, ruandaiak, valamint a népirtást elszenvedő valamennyi nép életében folyamatos és kitörölhetetlen valóság.

Az elmúlt években megfigyelhettük, hogyan nyer egyre nagyobb teret a politikai- és közbeszédében a gyűlöletbeszéd és a „másik” démonizálása. Látjuk az antiszemitizmus és más népcsoportokkal szembeni gyűlölet újjáéledő megnyilvánulásait is. És tanúi annak, milyen súlyos következménnyel járnak ezek a jelenségek társadalmainkra, emberi kapcsolatainkra. Az Egyházak Világtanácsa és a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottsága 2019 júniusában tartott közös tanácskozásukon el is kötelezték magukat arra, hogy együttműködnek a „gyűlölet normalizálódásának” széleskörű jelensége ellen.

A mai emléknapon minden hívő és jóakaratú embernek kötelessége, hogy odaszánja magát a szüntelen feladatra és kihívásra; ellenálljon, szembeszálljon az antiszemitizmussal és a gyűlölet valamennyi megnyilvánulásával, amely kétségbe vonja és tagadja a másik emberben rejlő istenképűséget. A holokauszt áldozataira emlékezve egyben arra hívattunk, hogy szóban és tettben mindent elkövessünk, hogy még egyszer ne történhessen meg.

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-én nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává, ami egyben a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója. Az EVT főtitkárának nyilatkozata a szervezet honlapján olvasható.” írja a reformatus.hu